Hogyan udvaroltak régen és most?
Az udvarlás jó. Az udvarlást igényeljük. Az udvarlás megmutatja, hogy ki mennyit ér. Kedves férfiak! Kérlek! Udvaroljatok nekünk bátran.
Helytelen azt hinnünk, hogy a szerelem hosszas együttlét és kitartó udvarlás gyümölcse. A szerelem a szellemi-lelki rokonság gyermeke, s ha egyetlen pillanat nem hozza létre ezt az összetartozást, hosszú évek alatt sem születik meg soha.”
Kahlil Gibran
A jelen
Napjainkban már a facebookon történő megbökés, vagy a messengeren átküldött “like” gomb is udvarlásnak számít. A virtuális világnak és a felgyorsult mindent akarok most, rögtön, azonnal életérzésnek az egyik legnagyobb negatívuma a személytelen ismerkedés. Az interneten írásban megtörténik a kapcsolatfelvétel, felületes ismeretség után már szerelemről, járásról is beszélhetünk ami, ha nem hozza a várva várt boom-hatást és extra kémiai vonzalmat, akkor jöhet a facebook és vele együtt egy újabb potenciális partner, akit a likeokkal elvarázsolhatnak a válogatós férfiak. De miért is bántanánk őket? Hiszen megtehetik. A kérdés csupán az, hogy kinek mi a célja?
Íratlan szabályok
Tartás. Tisztelet. Türelem. Talán ezeket veszi el tőlünk a virtuális ismerkedés, amiért csak magunkat okolhatjuk. Senki nem kötelez minket arra, hogy ledéren öltözködjünk, hangos bulikba járjunk, ahol lazulnak az erkölcsök, cigiznek az emberek és az alkohol kapja a főszerepet. Lehet így is csinálni, de nem ártana a régi szokásokból is meghagyni néhány íratlan szabályt, ami miatt elmondhatjuk magunkról, hogy értéket képviselünk.
Régen
Régen, 60-80 évvel ezelőtt lelassult, nyugodt hétköznapokról beszélhetünk, ahol a mezőgazdaságban dolgozó iphone nélküli legények és az otthoni teendőket ellátó lányok ismerkedése zajlott. Ebben az időben a falusi legények társadalmilag elfogadott szabályok szerint közeledhettek a lányokhoz, amit a szülők kellő szigorral és figyelemmel kísértek. Akkoriban nem volt lehetőségük házibuliban ismerkedni és egy “mizu micsivel”sem lehetett elintézni a kapcsolatfelvételt.
Udvarlási szokások
Falusi környezetben a nyári időszakban ritkábban találkoztak a fiatalok, mert hétköznap a legények a földeken, vagy a gazdaságban dolgoztak. A templomba járás, vagy a délutáni közös séta során láthatták egymást. Azok a párok, akik jegyben jártak, este is találkozhattak és búcsúzáskor 15-20 percet tölthettek a tornácon a szülők nélkül. Ami egyébkent nem is rossz ötlet, hiszen nevezhetjük egyfajta vágyfokozásnak is. Csak tudtak valamit a szülők.
Napjainkban
Napjainkban természetesen, ha anya, vagy apa szól, az már bűn, mert hát minden fiatal tudja, hogy miről is szól az élet. Én azt vallom, hogy a lazaság és a lendület mellett, lehetne egy kis értéket is belecsempészni az ismerkedésekbe. Nem mondom, hogy csak adott napokon találkozzunk a szerelmünkkel és azt sem tanácsolnám, hogy a szüleinket is vigyük magunkkal a randevúkra. De azt mindenképp szorgalmaznám, hogy ne minden mindegy alapon álljunk egymáshoz és ne várjuk a virtuális élettől a tökéletes társat sem, hiszen senki sem hibátlan. Adjuk meg egymásnak a tiszteletet, térképezzük fel magunkban, hogy mire is vágyunk igazán és válasszunk tudatosan. A választás után pedig mindig rakjunk a tűzre, mert csak így, közös erővel lehet életben tartani két ember igaz és őszinte kapcsolatát.
First Step Társkereső Iroda
Intelligens megoldás minden diplomás és igényes társkereső részére
