A jógáról

Szerző:  |  0 hozzászólás
Ha tetszik, oszd meg! Share on FacebookTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on TumblrShare on LinkedInEmail this to someone

Jóga a gyakorlati oldalról

Először is érdemes néhány kérdést feltenni magadnak.

Mennyire ismered a testedet? Tudatában vagy a mozdulataidnak? Tudod-e a testedet teljes mértékben uralni és irányítani?

Mitől függ a testi állapotod? Érzel-e  összefüggést közötte és az érzelmi,  szellemi állapotod között? Hogyan függnek ezek össze?

Ha szeretnéd megismerni ezeket az összefüggéseket, megismerni a valódi céljaidat az életben, és a megvalósításukhoz erőt meríteni, akkor a jóga tökéletes választás számodra!

A jóga gyakorlása során a fizikai testen keresztül egyszerre fejleszted a benned lévő érzelmi és szellemi oldalt is.

A jóga jótékony hatásai:

  • erősíti, lazítja és nyújtja az izomzatot
  • javítja a tartást
  • oldja a stresszt
  • javítja az emésztést
  • növeli a fizikai és pszichikai teherbírást
  • javítja az általános közérzetet
  • energetizál
  • öngyógyító folyamatok indulnak el a testben és a lélekben
  • erősíti az önbizalmat a kitartáson keresztül
  • fiatalító hatású

Sose téveszd szem elől, hogy a jóga gyakorlásod mindig tükrözi az aktuális állapotodat! Ennek a szeretetteljes elfogadása a jóga egyik legfontosabb tanítása. ;-) Keresd a határaid, de lépd túl azokat! Az egyensúlyra törekedj!

Jógafilozófia

A jóga szó a szanszkrit judzs szóból származik, melynek jelentése: összeköt, egyesít, igába hajt. Az egyik legelterjedtebb értelmezése szerint az egyéni léleknek (atma) az univerzális lélekkel (paramatma), azaz Istennel való összekapcsolását jelenti. A másik leggyakoribb meghatározása szerint pedig uralom az elme gondolathullámzásán (yogas citta-vritti nirodah), amely uralom által az ember képes a lényegtelen dolgok figyelmen kívül hagyására, és a lényeges elemekre való odafigyelésre.

A jóga önmagunk megismerésének útja, mely kifinomult testérzetet, és a befele figyelés képességét éleszti fel bennünk. A jóga egész tudománya abból az igényből fakad, hogy választ kapjunk létezésünk alapvető kérdéseire:
Ki vagyok? Honnan jöttem? Merre tartok? Miért vagyok itt? Betöltöm-e a feladatom?

Ez a tudomány, a jógafilozófia Indiában alakult ki, ahol a jógát gyakorló bölcsek eljutottak a létezés törvényeinek tökéletes megismeréséhez. Megtalálták az élet értelmét, és felszabadultak az élvezet és fájdalom örök körforgása alól. Az a vágy vezérelte őket, hogy ehhez segítséget nyújtsanak másoknak is. Felismerték, hogy van egy érinthetetlen, sérthetetlen részünk, amely örökké él. Ezt nevezzük léleknek vagy önvalónak.

A jóga nem csak elméleti állításokat tartalmaz, hanem gyakorlati, megtapasztalható utat kínál a felszabadulásra. A jógának több irányzata alakult ki.  Ilyen például a bhakti jóga (szeretet jógája), a karma jóga (cselekvés jógája), vagy a hatha jógát magában foglaló rádzsa jóga (a jóga királyi útja) is. A nyugati országokban leginkább elterjedt hatha jóga tehát csak egy részét öleli fel a jóga egész tudományának, és leginkább a testhelyzetekre (ászanák), a légzőgyakorlatokra és a relaxációra helyezi a hangsúlyt. (bővebben a hatha jóga címszó alatt)

A  jóga tanítása szerint a jelen pillanatot mindig áthatja a létezés teljessége, amely az örökkévalóság mozdulatlan síkjáról árasztja fényét. Ezt a kiáradást nevezzük a ‘szentség’ érzésének, amely tapasztalás által közelebb kerülünk önvalónkhoz. A szentség megtapasztalásának feltétele, hogy felülemelkedjünk magunkon, az énképzetünkön, és megengedjük magunknak, hogy tudatunk egyesüljön eredeti természetes állapotával.

Forrás: http://www.anandayoga.hu/jogafilozofia

Ha tetszik, oszd meg! Share on FacebookTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on TumblrShare on LinkedInEmail this to someone