Divatikon kiscsajok
Sok gyermeket nevezünk sztárcsemetének azáltal, hogy egyik, vagy mindkét szülője hírességnek számít. Ettől még nem biztos, hogy ők is híresek lennének. Ha mégis azok, csakis szüleiken múlik. Vannak, akik rejtegetik gyermeküket, mondván, még nem tudja eldönteni, kér-e a nyilvánosságból. Mások ugyan nem őrzik hét lakat alatt a csemetét, de csak egészséges mértékben mutogatják. És vannak azon szülők, akik szinte nagyobb sztárt csinálnak gyermekükből, mint ők maguk. Ennek helyénvalóságáról persze megoszlanak a vélemények. Egyrészről érthető a szülői büszkeség. Az is érthető, hogy a vagyonos apuka és anyuka igyekszik mindent megadni gyermekének. De a sztárok túlkapásait már nehezen veszi be az átlagember gyomra. Az, hogy egy néhány éves gyermek hatalmas és drága gardróbbal rendelkezik, felesleges és értelmetlen dolognak tűnhet. Mert az is. Az, hogy 3-4 éves kislányok magassarkúban és kisminkelve vannak fotózva, szintén nem természetes. Ennek legjobb példája Suri Cruise, aki annyira hozzá szokott a felnőttes megjelenéshez, hogy már nem is hajlandó bármit felvenni és olyan szinten érvényre juttatja saját akaratát, hogy már-már kezelhetetlen. A “Brangelina” páros féltucatnyi gyermeke közül Zahara érdemel említést, aki igazi kis nő. Kedveli a divatot, szeret csinos lenni, s az sem befolyásolja, hogy egyik lánytestvére, Shiloh teljesen fiúsan öltözködik. Úgy tűnik, ő valóban saját igénye alapján divatozik, s nem szülei hatására. Aztán itt van a Beckham család egyetlen kis hercegnője, aki egyébként tündéri kis csajszi, de a gardróbját elnézve, neki sem okoz gondot, hogy mit vegyen fel. Már most saját divatbloggal rendelkezik. És itt van a legújabb sztárcsemete, a másfél éves Nori, aki a legjobban öltözködő sztárbébik élén jár. Anyukája, a botrányhősnő Kim Kardashian állítja, nem akarja elkényeztetni gyermekét, így még inkább nehezen elfogadható, hogy a kislánynak már most 1 millió dolláros (!) ruhatára, 10 milliós gyémánttiarája, és hamarosan hatalmas szigete lesz Ausztráliában, rajta hatalmas vidámparkkal. A kérdés, ami ilyenkor felmerül az emberben nem más, mint hogy mivel lehet majd néhány év múlva örömet szerezni ezeknek a gyermekeknek? S milyen felnőttek válnak majd belőlük ilyen kezdés után? Fognak valaha apró dolgokat is értékelni? Lehet még belőlük egészséges lelkületű embereket nevelni? Csak remélhetjük, hogy nem jutnak majd ők is a gazdag, unalmukban botrányhőssé váló hírességek sorsára.
Rácz Rita
