Húsvéti szokások külföldön

Szerző:  |  0 hozzászólás
Ha tetszik, oszd meg! Share on FacebookTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on TumblrShare on LinkedInEmail this to someone

Már serényen kopogtat a húsvét az ajtókon. Előkerül a húsvéti tojás, a húsvéti nyuszi, a sonka; a fiúk már a locsolkodást tervezik. De most nézzük meg, más országokban hogyan ünnepelnek!

Spanyolország
A spanyol nemzet számára a húsvét, azaz a Semana Santa (=Szent Hét, Nagyhét) talán még a karácsonynál is fontosabb ünnep. Lévén hű katolikusok, a spanyolok kitüntetett figyelmet szentelnek ennek az időszaknak. A böjt is az előkészületek fontos része. A Nagyhét a húsvét előtti vasárnapon veszi kezdetét. Ezen a héten Spanyolországban látványos körmeneteket szerveznek. A felvonulók egy hatalmas emelvényt cipelnek, amely egy bibliai jelenetet ábrázol. Általában Jézus vagy Mária szobra kerül a középpontba, amely gyertyákkal, virágokkal gazdagon fel van díszítve. Az emelvény súlya akár több ezer kiló is lehet, amely személyenként száz kilót is jelenthet, de a résztvevők megtiszteltetésként élik meg a lehetőséget. A menetet panaszos, bűnbánó énekszóval kísérik, és nagyon apró lépésekkel haladnak végig az utcákon. Turisták számára is gyakori cél, hogy megtekintsenek egy húsvéti körmenetet, melyek Sevillában a leglátványosabbak és egyben a legmegrázóbbak. Az egész város ünnepel, ki-ki ünneplő ruhát ölt és az utcán kíséri a vezeklőket, de a balkonok is megtelnek nézelődőkkel. Sokan pedig mezítláb, láncra verve, önsanyargató módon csatlakoznak a menetelőkhöz.

spanyolhusvet

Németország
Németországban tűzgyújtással emlékeznek meg Jézus feltámadásáról, így ünneplik az öröklétet. Hatalmas fakupacot építenek, majd meggyújtják azt, ezzel pedig a telet is szokás elégetni, hogy újult erővel köszönthessék a tavaszt. Az égő tüzet a szerencse és a szebb jövő reményében átugorják, majd a parázson ételt sütnek, miután kialudt a tűz. A húsvéti nyuszi hagyománya is élénken él Németországban. A gyerekek a kertben színes tojásokat és édességet keresnek, melyeket a nyuszi rejtett el előzetesen. A konyha is tartogat hagyományos szokásokat: csütörtökön a zöld ételek, pénteken a hal, vasárnap pedig a bárány fogyasztása a leggyakoribb. A húsvéti asztalra kerül ezeken kívül még egy bárány alakú sütemény is.

Mexikó
A mexikóiak két héten keresztül ünneplik a húsvétot. Az első hét, azaz a Szent Hét húsvét vasárnapig tart. Ezen a héten Jézus szenvedéséről és haláláról emlékeznek meg. A Passiót meg is jelenítik: korhű ruhákba öltözve színészek viszik színre Jézus utolsó napjait és szenvedését. Körmeneteket is szerveznek; a vezeklés, az elmélkedés, a bűnhődés kap főszerepet. A második hét, húsvét hete húsvét vasárnaptól a következő szombatig tart. Ez a hét Krisztus feltámadásáról szól. Felszabadultabb, kevésbé bánatos és megrázó hét ez, melyen a körmenetek és a vezeklő csoportok helyét átveszik az utcai előadások.

Penitents participate in a re-enactment of the crucifixion of Jesus Christ on Good Friday in Iztapalapa in Mexico City

Olaszország
Csizmaország lakói is méltóképpen megemlékeznek Jézus Krisztusról húsvétkor. Először a fiatalok körbehordozzák Jézus és tizenkét apostolának szobrát, majd húsvét vasárnap eljátsszák a teljes feltámadási jelenetet. Az előadáshoz korhű jelmezeket használnak, hogy minél drámaibb legyen a hatás. Mária fekete gyászfátylat visel, és az előadás fénypontjaként jelentőségteljesen ledobja magáról a fátylat, amint megtudja, hogy fia feltámadt. Így újra találkozhat anya és gyermeke. Olaszországban a húsvéti asztalra galamb formájú kalács és sült ostya kerül.

Belgium
Belgiumban a húsvét egyértelmű főszereplője a tojás. A húsvét itt egy igazán felszabadult, könnyed tavaszi ünnep, nem hordozza a szomorú bűnbánatot és a szenvedésekkel teli vezeklés hangulatát, mint az erősen katolikus országokban. Húsvét szombatján megrendezésre kerül a híres tojásvásár Kruishoutem városában, ami a régi vásárok forgatagához hasonlóan ragadja magával az ott járókat. Megválasztják a Tojásherceget, aki tisztségét egy évig viseli, majd a Tojáshercegnő cím is méltó nyerteséhez kerül. Hétfőn rendezik meg a leglátványosabb húsvéti versenyt, a „tojásfogót”. A templom tornyából apró ejtőernyőkkel ellátott óriás papírtojásokat eresztenek le. A verseny során ezekre a papírtojásokra céloznak, melyek között ott bújik az aranytojás. Aki eltalálja az arany darabot, busás pénznyeremény üti a markát.

A húsvét az az ünnep, amely minden országban, minden kultúrában más-más hagyományokkal rendelkezik, más-más funkciója és jellege van. Ám az egész világot megmozgatja, ünneplésre szólít több milliárd embert, hogy megemlékezzünk Jézus Krisztus feltámadásáról. Valahol az ünnep már elvesztette vallásos jellegét, helyette tojások, édességek és mókás versenyek kötik le az emberek figyelmét; ám pont azért ilyen fontos és kedvelt ünnep a húsvét a naptárban, mert annyiféleképpen ünneplik a világon.

képek forrása: villadorottya.hu, commons.wikimedia.org, nocturnar.com

Ha tetszik, oszd meg! Share on FacebookTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on TumblrShare on LinkedInEmail this to someone