Audrey Hepburn – az utánozhatatlan ikon
A világban, ahol annyi egyforma karakter és “futószalag-gyártású” sztár van jelen, igazán nagy dicsőség és kivételes szerencse, ha valaki valóban egyedi és utánozhatatlan tud lenni. Audrey Hepburn ilyen volt. Viszonylag fiatalon, 63 évesen hagyott itt bennünket. Nagy űr maradt utána, hiszen annyiféle karaktert tudhatott magáénak. Báj, stílus, vonzerő, nyugalom, ártatlanság, érző ember, erő, felelősség és csábító nő – mind Ő volt. Brüsszelben született Audrey Kathleen Ruston néven 1929. május 4-én. Édesanyja bárónő volt, így szinte természetes volt, hogy 5 éves korában bentlakásos leányintézetbe került Londonba. Itt kezdett balettozni. A II. világháború kitörésekor Hollandiába került a nagyszüleihez, hogy semleges helyen legyen. Élete 1940-ben gyökeresen megváltozott. Szülei elváltak apja hűtlensége miatt, két fiútestvére közül az egyik eltűnt, a másikat behívták katonának. Anna Frankhoz hasonlóan élte meg Ő is a nehézségeket. Az éhezés miatt szervezete annyira legyengült, hogy nem volt ereje folytatni a táncot. 1945-ben boldogabb időszak köszöntött rá. Mindkét testvére hazatért és tánckarrierje is beindult. A háború nem múlt el nyomtalanul, asztmával, vérszegénységgel és alultápláltsággal küzdött. 3 évig Amszterdamban tanult, majd ösztöndíjjal Londonba került a híres Rambert balettiskolába. Édesanyjával nagyon szűkösen éltek, így Audrey modellkedett, tánckari balerina volt és musicalekben játszott. 1951-ben kiválasztották egy Broadway-darab főszerepére, ez indította el karrierjét. Ekkor már tudta, tánc helyett a színészetet választja. Hamarosan meghódította Amerikát is, amikor megkapta első főszerepét a Római vakáció című filmben Gregory Peck partnereként. A szerep az Oscar díjat is meghozta neki. Ezután sorra jöttek a szerepek, az összes nagyágyúnak számító színésszel játszott. 1954-ben, a Sabrina című film forgatása közben kötött barátságot a neves divattervezővel, Hubert de Givenchy-vel, onnantól ő lett a tervező múzsája. Így nem csak híres színésznő volt, hanem hamarosan világhírű divatikonná is vált. Mel Ferrer színésztől született első fia 1960-ban. Egyik leghíresebb filmje, az Álom luxuskivitelben forgatása idején kisfia még csak 3 hónapos volt. A My fair lady Eliza Doolittle-je is hatalmas sikert és elismerést hozott számára 1964-ben. Válása után főállású anya vált belőle, hogy minden idejét gyermekével tölthesse. 15 évnyi sikeres karrier után döntött a nyugodtabb, családközpontúbb élet mellett. Második fia 1970-ben született az Andrea Dottival kötött házasságából, ami szintén válással végződött. Robert Wolders holland színésszel 1980-ban ismerkedett meg, s bár sosem házasodtak össze, élete végéig vele maradt. Karrierje végeztével 1988-ban az UNICEF nagykövete lett, rengeteget utazott olyan helyekre, amelyek nyomorúságára szerette volna felhívni a figyelmet. Halála előtt 4 hónappal még Szomáliába utazott. A látottak megviselték, nem volt felkészülte arra a helyzetre, amit ott látott. Onnan hazatérve egy orvosi vizsgálat derítette ki, hogy nála is nagy a baj. A rák egy szokatlan formája támadta meg szervezetét. Hiába várt rá műtétek sora, életét már nem tudták megmenteni. Családjával együtt Svájcba költözött, hogy ott ünnepelhesse utolsó karácsonyát. 1993. január 20-án halt meg. Érdemes talán megfogadni híres mondatait: “A vonzó ajkak érdekében mondj kedves szavakat. A kedves szemekért keresd a jót az emberekben. A karcsú alakért oszd meg ételed az éhezőkkel. A szép hajért hagyd a gyermeknek, hogy ujjaival végigsimítsa naponta. A lelki egyensúlyért sétálj azzal a tudattal, hogy sohasem vagy egyedül.”
Rácz Rita
