Budapest, Budapest, te csodás!
Méltán lehetünk büszkék fővárosunkra, hiszen egy amerikai internetes szavazáson Budapest a második helyet szerezte meg a legjobb városok sorában. A Conde Nast Traveller utazási magazin listáján 25 városra lehetett szavazni. A legtöbb voksot Firenze kapta, ám fővárosunk alig lemaradva, 86 ezer szavazattal állhat a dobogó második fokán. A harmadik helyet Bécsnek ítélték a szavazók. Nagy érdem ez, hiszen nem akármilyen városokat előztünk meg: a listán Róma, London, Párizs, Sydney, Amszterdam vagy éppen Tokió is szerepelt a népszerű fővárosok között.
Azt eddig is tudtuk, hogy a turisták kedvelt célpontja vagyunk, s hogy sokakat éppen fővárosunk hangulata, építészete, fürdői vagy éppen szórakozóhelyei vonzzák Budapestre. Bevallom, engem nap, mint nap elvarázsol ez a város. Mindig is itt éltem, de naponta felfedezek új dolgokat, melyeket én is ámulattal csodálok. Épületeink, a Duna, a történelmi látnivalók, a hidak, a templomok mind-mind őrzik történelmünk emlékét.
A földrajzi adottságot, azaz a Duna két partján való elhelyezkedést szerencsénknek tarthatjuk. Ám az a városkép, amelyet az elmúlt századokban kialakítottak, tervezőknek, építészeknek, városvezetőknek köszönhető. Nézzük, mik is fővárosunk legfőbb jellemzői.
Budapest Magyarország legnépesebb városa, az Európai Unióban pedig a hatodik. Itt van országunk politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. Területe mintegy 525 négyzetkilométer.
A város eredetileg kelta település volt. A rómaiak által létrehozott, a Danubius folyó jobb partján fekvő Aquincum és a bal parti Contra-Aquincum volt Pannonia provincia székhelye. A magyarok a IX. században érkeztek erre a területre. A sok háború és viszontagság után Budapest a 18-19. században tudott újra fejlődésnek indulni. Ennek sikeréhez az is hozzájárult, hogy a kiegyezést követően Bécs mellett az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa volt. Budapest 1873-ban jött létre, miután egyesítették Budát, Pestet és Óbudát. Ebben az időben épültek a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá.
Hogy mennyire kedvelt idegenforgalmi célpont vagyunk, arra jó példa, hogy például 2012-ben majdnem 5 millió turista kereste fel fővárosunkat. Ezzel elértük, hogy Európa 7. leglátogatottabb városa lettünk.
Több világörökségi helyszínünk mágnesként vonzza a külföldieket is. Ilyen például a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Duna-part látképe, a Hősök tere vagy a Millenniumi Földalatti Vasút, amely a második legrégebbi a világon.
Az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatokat “historizáló építészet Magyarországon” néven emlegetjük. Az építészek különféle korok stíluselemeiből válogattak, neostílusokat alkotva. A legjellemzőbb a reneszánsz, a barokk, a gótikus és a román építészet elemeinek használata, valamint az orientális elemek megjelenése. A historizáló épületek – bár formajegyeik korábbi történelmi korszakokra utalnak -, saját koruk funkcióinak feleltek meg, korszerű építési technológiával és szerkezetekkel. Ez az építészet az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásának idejére esik. Az ebben az időben emelt épületek ma is meghatározzák fővárosunk arculatát, sőt, nem egy esetben nemzeti jelképnek számítanak. Ide soroljuk a Parlamentet is. A legfontosabb, európai hírű mestere ennek az építészetnek Ybl Miklós volt, akinek nevét ma a legjelentősebb építészeti-díjunk is viseli. Alkotásai közül a leghíresebb a Magyar Állami Operaház, a Várkert Bazár és a Szent István-bazilika. Mellette a korszak meghatározó, máig közismert mesterei a Parlamentet tervező Steindl Imre, a Mátyás-templom felújításáért felelő Schulek Frigyes, vagy a New York-palota mestere: Hauszmann Alajos.
A statisztikai adatok szerint a külföldi vendégek száma 12,1 százalékkal nőt az egy évvel korábbihoz képest. Ez azt jelenti, hogy egyre több külföldi és magyar választja Budapestet úti célként. A kimutatásból az is kiderül, hogy idén augusztusban 389 ezer külföldi vendég közel 985 ezer vendégéjszakát töltött nálunk. A vendégek között 25 százalékkal több angol és 17 százalékkal több amerikai van az eddigiekhez képest. Kiemelkedő növekedést mutat viszont a teljes skandináv és balti régió országaiból beutazók száma: Dánia 22,5%, Észtország 32,9%, Finnország 26,8%, Lettország 31%, Svédország 29,6%-kal küldött több vendéget az előző évhez képest.
Látható tehát, hogy Budapest egyre több új látogatót vonz. Ehhez nagy mértékben hozzájárulhatnak azok a szavazások is, mint ez a mostani, ahol a dicséretes második hely lett a miénk. Jó érzés, hogy fővárosunk jó híréhez újabb adalékot kaptunk.
Rácz Rita
Fotók forrása: pixabay.com
