Kezeld a féltékenységedet!
„A tisztán szerető női szívnek kötelessége a féltékenység. Abban a női szívben, amely nem féltékeny, egy csomó közöny is lakik.” Eötvös Károly
Én nem akarok féltékeny lenni,
mert a féltékenység állatian ókori stílus.
Vagyis: vagy bízik az egyik ember a másikban,
vagy nem.
(Szilvási Lajos)
Az én véleményem.
Körülbelül 20 perce keresem a cikkemhez legjobban passzoló idézetet, de egyszerűen nem ment. Olvastam itt irigységről, önbizalomhiányról, gyermekkorra visszavezethető féltékenységről, félelemről, mohóságról, fájdalomról és szenvedésről. Mind igaz a féltékenységre, de nekem túl tömény volt ez az információ, még akkor is, ha én egyáltalán nem vagyok féltékeny típus, sőt. Ha egy kicsi jelét is érzem a féltékenységnek, tudom, hogy hiba csúszott a gépezetbe. Szeretném, ha ehhez a témához is egyszerűen állnánk. Ha jelenleg féltékeny vagy, akkor is mindig a legegyszerűbb utat válaszd. Hidd el, hogy nem az lesz a legegyszerűbb megoldás, de a lehető legjobb irányba fog vezetni. Ez az idézet mindent elmond, amit csak annyival egészítenék ki, hogy vagy bízol magadban, vagy nem.
Az érzés.
Nem találod a helyed, feszült vagy, ideges vagy, nem tudsz enni, nem látsz semmit magad előtt, csak pörgeted és pörgeted azt a fiktív filmet, ami a lehető legrosszabbat mutatja be a párodról. Vagy. Dühös vagy, haragszol mindenre és mindenkire, cinikusan viselkedsz és azt érzed, hogy semmi sem jó. Gyenge vagy, bizonytalan vagy és azt gondolod, hogy nincs egy kapaszkodód sem. Vagy ha mégis, akkor egyetlen egy dolog jut az eszedbe: a harag és a gyűlölet. Félsz, féltesz. Nem a másikat. Magadat. Nem a másikra haragszol. Magadra. Nem a másik bánt téged, hanem te nem teszel magadért és a boldogságodért eleget. Ilyenkor találkozol azzal az érzéssel, amit úgy hívunk féltékenység.
Féltékenység egy kapcsolatban.
A féltékenységnek vannak fokozatai, de miért is elemeznénk őket? Az én célom az, hogy a féltékenységnek még a gondolata sem merüljön fel bennünk. Ezzel nemcsak elvesszük magunktól a szeretet lehetőségét, de még azt is meggátoljuk, hogy minket valaki szerethetőnek lásson.
Gondolj bele, hogy mire vagyunk általában féltékenyek?
Miért érzi a másik jobban magát, mint én? Hogy lehet ennyire nyugodt? Hogy hogy nincs egy feszült pillanat sem? Hogy lehet az, hogy ekkora önbizalma van? Biztos minden nőt levesz a lábáról! Annyira irigylem, hogy így imádja az autókat, motorokat. Legalább neki van egy szenvedélye, ami minden unalmas délutánját leköti. Hogy bír minden reggel felkelni és elmenni futni? Ráadásul még délután a konditerembe is eljárnak a barátokkal. Az esti pubos sörözésekről ne is beszéljünk. Biztos flörtölt a másik asztalnál lévő csajos csapattal. Annyira vonzó a borostájával és a laza stílusával. A vagány dumájáról és magabiztosságáról ne is beszéljünk. Ha belegondolok, hogy minden reggel így indul el. Biztos, hogy nincs az a nő, aki ne olvadna el tőle. Sikeres. Biztos egzisztenciája van. Tudja, hogy hova tart és ráadásul még el is varázsolja az embereket megnyerő stílusával és hihetetlenül kreatív szófordulataival.
Ezeket a gondolatokat már csak azzal tehetnénk szebbé, ha a magunkról alkotott negatív véleményünket is belecsempésznénk a bennünk zajló kis monológunkba.
Amire mi gondolunk ilyenkor.
De jó, hogy ő jól érzi magát, én meg olyan pocsékul, hogy az csak na. Nem ölelget, nem szeretget eleget. Nem kérdezi meg, hogy hogy vagyok, de még ahhoz sincs kedve, hogy velem beszélgessen. Utálom az egészet és azt sem tudom, hogy mi tévő legyek. Ráadásul észre sem veszi, hogy én milyen rosszul érzem magam. Nyugodtan ül és az interneten nézegeti az autókat és a motorokat. Oh és milyen helyes már korán reggel. Azt sem tudja, hogy milyen az, amikor minden reggel az alapozóval, a rúzzsal, meg a szemceruzával indítjuk a napunkat. Éljen. A reggeli futás utáni izzadt és izmos testről ne is beszéljünk. Az esti csajos beszélgetéseken még alkoholt sem veszünk magunkhoz, a flört pozitív hatására meg már gondolni sem merünk. A téma a gyerek, a férjünk, barátunk figyelmetlensége, vagy az, hogy menniyre sokat híztunk.
Mi a megoldás?
Nekem mindig az a véleményem, hogy ha mindent megteszünk magunkért, azért, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, ha eljárunk társaságba, hogy új impulzusok érjenek, ha minden napra van motivációnk, ha tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni és hogy hova tartunk, akkor lendületesek, impulzívak leszünk és akkora kisugárzásunk lesz, hogy nincs az a Féltékenység ami megállíthatna minket. Gondolj vissza, hogy mi volt az álmod. Miről fantáziáltál annyit? Már maga az álmodozás és tervezgetés boldoggá teszi az embert. Hidd el. Ha magadért élsz és megadod magadnak azt, amire vágysz, akkor sokkal elfogadóbb, nyugodtabb és boldogabb leszel. Lesz benzined, lesz csillogásod, amiből tudsz adni másnak is. És itt nemcsak a kapcsolatokról beszélek. Ha egyedülálló vagy, akkor is jó adni magunkból. Dobd fel magad. Táncolj a tükör előtt. Testápolózd le magad. Törődj a testeddel és a lelkeddel is és soha ne felejtsd el szeretni magad.
Ha mégsem megy.
Nem biztos, hogy elsőre sikerülni fog, hiszen az is kérdéses, hogy mióta vagy ilyen helyzetben, de ha úgy érzed, hogy nincs ezekhez kedved, vagy továbbra is féltékeny vagy, akkor pedig változtass. Nézd meg a munkahelyedet, nézd meg a párkapcsolatodat, nézd meg a szokásaidat és számold össze, hogy mennyi olyan dolog van az életedben, amivel boldoggá teszed magad. Utazz, sétálj, öltözködj, hordj nyakláncot, vagy karkötőt, sminkelj, használj rúzst, énekelj hangosan a kocsiban, vagy reggel a tükör előtt. Egy a lényeg. Fontos a türelem, a tolerancia és a megértés is a másik nem irányába, de egyet soha ne felejts el: először te érezd jól magad, mert csak utána tudsz tartalmat és energiát adni magadból.