Kondo módszerrel a boldogságért
Ugye mindenkinek ismerős a helyzet, amikor úgy érzi, káosz az egész élete? Nem találunk semmit, nincs a dolgainknak állandó helye, arról nem is beszélve, hogy lakásunk és életünk tele van feleslegesen gyűjtögetett emlékekkel és kacatokkal, a nem használt ruhákról nem is beszélve. A terv, hogy egyszer majd selejtezünk és rendet teszünk, általában csak terv marad. A legnehezebb ugyanis az, hogy hogyan fogjunk hozzá. Japánban hatalmas siker a The Life Changing Magic of Tidying Up című könyv Marie Kondo tollából, akinek a rendszerező technikája a Kondo-módszer nevet kapta. Amerikában már most rengeteg követője van, akik már tudják, igaz, amit Marie ígér könyvében. Ez nem más, mint hogy ha drasztikusan kiválogatod a felhalmozódott holmikat, nemcsak egyszerűbb lesz rendet tartani, hanem megváltozik az egész életed. Amint megtisztítod az életteredet a felesleges tárgyaktól, amik lehúznak érzelmileg és mentálisan, utat nyitsz új emberek, tárgyak és élmények felé. Jól hangzik, igaz? A Kondo-módszer központi eleme, hogy vegyél mindent a kezedbe a zokniktól kezdve a fogkeféden át az összes könyvig, és kérdezd meg magadtól: „Örömet sugároz ez nekem?” Ha igen a válasz, akkor tartsd meg, ha nem, akkor szabadulj meg tőle. Meglepően jó ötlet az örömet mérceként használni, hiszen ez az élet más területein is jól használható módszer. Kondo szerint ne csapongjunk a szelektálással és ne kapkodjuk el. Időt kell rászánni, amikor is csak ezzel foglalkozunk és precízen végig megyünk például a lakás minden egyes részén. Ez vonatkozzon a fiókokra, az emlékként gyűjtögetett dolgokra, a szekrényekre, könyvekre, és persze főként a ruháinkra. Ne az döntsön, hogy 1-1 darabtól boldogságot várunk-e, hanem az, hogy örömet ad-e már most is. Mi nők, hajlamosak vagyunk nagyon szép, nagyon drága, nagyon szexi vagy nagyon alkalmi ruhadarabokat kincsként őrizgetni hosszú évekig anélkül, hogy akár egyszer is felvennénk. Mondván, “egyszer majd eljön az ideje és akkor milyen boldog leszek tőle”. Ezt felejtsük el! Marie Kondo könyvében konkrét példákat ír arra, hogy milyen változásokat okozott emberek életében a szelektálás, azaz életterük ürítése, felszabadítása. Ezek motivációul szolgálhatnak ahhoz, hogy mi is belevágjunk. Például több kliensénél is előfordult, hogy a nagy tértisztítás után fogyni kezdtek vagy épp simább lett a bőrük, valószínűleg annak köszönhetően, hogy az otthonuk felszabadítása detoxikáló hatással volt rájuk. Kondo módszere szerint ebben a sorrendben kell végignéznünk a dolgainkat, a legkönnyebbtől a legnehezebb felé haladva:
- Ruhák: ürítsük ki a szekrényeket a földre és a ruhakupacon menjünk végig egytől egyig.
- Könyvek
- Papírok
- Apróságok, vegyes: DVD-k, sminkek, elektronika, gyógyszerek stb.
- Emléktárgyak
Ez utóbbi a legnehezebb, de nem szabad kímélnünk ezt sem. Nem egy nap alatt kell végeznünk – ez eleve képtelenség. Egy alkalomra jelöljünk ki magunknak egy területet, amit elejétől a végéig megcsinálunk. Ahogy Kondo leírja, klienseinél átlagosan 6 hónapig tart, míg minden egyes tárgyon sikerül átmenniük és szelektálniuk. A legnagyobb nehézséget azok a tárgyak okozzák, amik a majd-jó-lesz-még-valamire kategóriába esnek, mert rengeteg helyet foglalnak, és végül semmire sem lesznek jók. Kondo azt írja erről, hogy amikor ilyen tárgy kerül eléd, akkor gondold át, milyen céllal van az életedben. Meglepődsz majd, mennyi mindened van, ami már beteljesítette a küldetését nálad, és igazából nincs szükséged rá. Elsőre furcsa lehet, de Kondo a ruhákat mindig tökéletes kis négyzetekre hajtogatva, függőlegesen helyezi el a fiókokban, nem pedig tornyokba halmozva a szekrény polcain. Nem lesz tőle gyűröttebb, ha így hajtogatjuk ruhákat, felismerhető is mindegyik ugyanúgy, de sokkal kezelhetőbb lesz mind ezzel a módszerrel. Ezzel eleve kiküszöbölhetjük azt a nagy hibát, amikor rendcsinálás jelszóval elsőként elrohanunk új bútorokat vásárolni. Ez azért sem jó stratégia, mert azzal, hogy eltüntetünk mindent a szekrények mélyére, az az illúziónk támadhat, hogy már végére is jártunk a problémának, pedig az nem szelektálás. Ha mindent megtartunk, csak még több tárolóhelyet hozunk létre.
S hogy miért hatásos Kondo módszere? Mi, emberek nagyon tudunk kötődni tárgyainkhoz – ezernyi okból kifolyólag. Viszont azt már nem vesszük észre, amikor saját otthonunkban azért nem érezzük jól magunkat, mert a tárgyak a múltban hozott rossz döntéseinkre emlékeztetnek. Köztük élünk, nap, mint nap szembesülünk velük anélkül, hogy szükségünk lenne rájuk, sőt, hogy akár a legkisebb örömet is adnák nekünk.
Nagy feladat mind fizikailag, mind lelkileg, de érdemes belevágni abban bízva, hogy utána örömtelibb lesz életünk. Marie Kondo azt állítja, ha egyszer ezzel végzünk, soha többé nem kell megcsinálnunk.
Rácz Rita
