A jógáról
Jóga a gyakorlati oldalról
Először is érdemes néhány kérdést feltenni magadnak.
Mennyire ismered a testedet? Tudatában vagy a mozdulataidnak? Tudod-e a testedet teljes mértékben uralni és irányítani?
Mitől függ a testi állapotod? Érzel-e összefüggést közötte és az érzelmi, szellemi állapotod között? Hogyan függnek ezek össze?
Ha szeretnéd megismerni ezeket az összefüggéseket, megismerni a valódi céljaidat az életben, és a megvalósításukhoz erőt meríteni, akkor a jóga tökéletes választás számodra!
A jóga gyakorlása során a fizikai testen keresztül egyszerre fejleszted a benned lévő érzelmi és szellemi oldalt is.
A jóga jótékony hatásai:
- erősíti, lazítja és nyújtja az izomzatot
- javítja a tartást
- oldja a stresszt
- javítja az emésztést
- növeli a fizikai és pszichikai teherbírást
- javítja az általános közérzetet
- energetizál
- öngyógyító folyamatok indulnak el a testben és a lélekben
- erősíti az önbizalmat a kitartáson keresztül
- fiatalító hatású
Sose téveszd szem elől, hogy a jóga gyakorlásod mindig tükrözi az aktuális állapotodat! Ennek a szeretetteljes elfogadása a jóga egyik legfontosabb tanítása. 
Keresd a határaid, de lépd túl azokat! Az egyensúlyra törekedj!
Jógafilozófia
A jóga szó a szanszkrit judzs szóból származik, melynek jelentése: összeköt, egyesít, igába hajt. Az egyik legelterjedtebb értelmezése szerint az egyéni léleknek (atma) az univerzális lélekkel (paramatma), azaz Istennel való összekapcsolását jelenti. A másik leggyakoribb meghatározása szerint pedig uralom az elme gondolathullámzásán (yogas citta-vritti nirodah), amely uralom által az ember képes a lényegtelen dolgok figyelmen kívül hagyására, és a lényeges elemekre való odafigyelésre.
A jóga önmagunk megismerésének útja, mely kifinomult testérzetet, és a befele figyelés képességét éleszti fel bennünk. A jóga egész tudománya abból az igényből fakad, hogy választ kapjunk létezésünk alapvető kérdéseire:
Ki vagyok? Honnan jöttem? Merre tartok? Miért vagyok itt? Betöltöm-e a feladatom?
Ez a tudomány, a jógafilozófia Indiában alakult ki, ahol a jógát gyakorló bölcsek eljutottak a létezés törvényeinek tökéletes megismeréséhez. Megtalálták az élet értelmét, és felszabadultak az élvezet és fájdalom örök körforgása alól. Az a vágy vezérelte őket, hogy ehhez segítséget nyújtsanak másoknak is. Felismerték, hogy van egy érinthetetlen, sérthetetlen részünk, amely örökké él. Ezt nevezzük léleknek vagy önvalónak.
A jóga nem csak elméleti állításokat tartalmaz, hanem gyakorlati, megtapasztalható utat kínál a felszabadulásra. A jógának több irányzata alakult ki. Ilyen például a bhakti jóga (szeretet jógája), a karma jóga (cselekvés jógája), vagy a hatha jógát magában foglaló rádzsa jóga (a jóga királyi útja) is. A nyugati országokban leginkább elterjedt hatha jóga tehát csak egy részét öleli fel a jóga egész tudományának, és leginkább a testhelyzetekre (ászanák), a légzőgyakorlatokra és a relaxációra helyezi a hangsúlyt. (bővebben a hatha jóga címszó alatt)
A jóga tanítása szerint a jelen pillanatot mindig áthatja a létezés teljessége, amely az örökkévalóság mozdulatlan síkjáról árasztja fényét. Ezt a kiáradást nevezzük a ‘szentség’ érzésének, amely tapasztalás által közelebb kerülünk önvalónkhoz. A szentség megtapasztalásának feltétele, hogy felülemelkedjünk magunkon, az énképzetünkön, és megengedjük magunknak, hogy tudatunk egyesüljön eredeti természetes állapotával.
Forrás: http://www.anandayoga.hu/jogafilozofia
