Az esővízgyűjtés története
A Vízszükséglet
Miért gyűjtötték az esővizet? A múltban élő civilizációknak, településeknek, országoknak és birodalmaknak ugyanolyan alapvető szükségleteik voltak, mint a jelenkori embereknek. A víz, az élelem és a menedék biztosítása folyamatos kihívást jelentett, különösen olyan száraz éghajlatokban, ahol a víz ritka volt. Azonban volt megoldás, és a múlt emberei zseniális módszereket találtak ki ezeknek a problémáknak a megoldására. Az egyik olyan ötlet, amely több ezer évig fenntartható forrásként szolgált, az esővízgyűjtő volt.
Az Esővízgyűjtés Eredete
Nyilvánvalóan majdnem lehetetlen visszakövetni, mely civilizáció alkalmazta először az esővízgyűjtés módszerét. Bizonyítékok arra utalnak, hogy különböző típusú esővízgyűjtő rendszereket használtak már Kr. e. 2000-ben Indiában, Mezopotámiában, Kínában és a modern Izrael területén is.
Közel-Kelet
A Közel-Kelet gazdag történelemmel rendelkezik az esővízgyűjtés történelmi idővonalában. Kr. e. 2000-ben a mai Izrael területén fekvő Negev-sivatagban az emberek az hegyoldalakról gyűjtötték az esővizet és tárolták ciszternákban. Akkoriban a vízhozatal valóban élet-halál kérdése volt. Az ősi civilizációkban az esővízgyűjtés ciszternák voltak általánosak, házról házra. Ezek a ciszternák 10 000 és 50 000 gallon közötti méretben lehettek, és gyakran föld alatt tárolták őket. Közösségi ciszternák is általánosak voltak.
India
Az ősi India rendkívüli tudománnyal rendelkezett, például Rajasthanban található ‘repülő csészealjak’, amelyek mesterséges esővízgyűjtő szerkezetek voltak. Bármennyi eső esett is, azt egy földalatti kútban tárolták. Még Jaisalmer (ahol a világ legszárazabb időjárása uralkodott) maga is virágzott, annak ellenére, hogy évente csak 50 mm eső esett a városban. Minden indiai állam sajátos esővízgyűjtési rendszert fejlesztett ki a közösségi szinten történő eső gyűjtésére, megőrzésére és felhasználására. Minden régió értékelte az esőadományát.
Az ókori Róma
A rómaiak kitűnően teljesítettek sok technológiai fejlesztésben, beleértve az esővízgyűjtést és a vízvezetékeket. Egész városokat építettek olyan infrastruktúrával, amely az esővizet nagy ciszternákba terelte. A rómaiak ezt a gyűjtött vizet ivásra, fürdésre, mosásra, öntözésre és állattenyésztésre használták. Igazi mestermérnökök voltak.
Észak-Amerika
A 16. és 17. században az első telepesek mosáshoz kezdték használni az esővizet, mivel természetesen puha volt. Ők voltak azok, akik valójában elkezdték használni a “kemény víz” és “puha víz” kifejezéseket. annak A kemény, vízkővel telített vízzel való mosás nagy nehézségekkel járt, ellenben a puha esővízzel, amely lehetővé tette a szappan és a szennyeződések könnyű lemosását.
Japán
Az 1990-es évekig az esővízgyűjtés fő alkalmazása a háztartási vízellátás volt Japánban. 1994-ben Tokióban nemzetközi esővíz konferenciát rendeztek. A rendszer a gyűjtött esővizet egy 1 000 m3-es földalatti tárolótartályba vezeti, és a WC-k öblítésére és a légkondicionálóhoz használja fel.
Ausztrália
Az esővízgyűjtés rendszere képes enyhíteni az urbanizáció által okozott növekvő vízigényt. Ez komoly probléma Ausztráliában, amely “a világ legnagyobb mértékben urbanizált országa”, ahol az emberek több mint 75%-a csak 20 városban él, és az összes városi lakosság 89,4%-a, évente 1,47%-kal nő. A városokban a vízigény növekedése a vízkészlet infrastruktúrájának bővítési költségeivel és az öregedő rendszer cseréjével jár, ami tovább terheli az állami költségvetést.
Esővízgyűjtés Napjainkban
Az esővíz gyűjtésének kora még nem érte el csúcspontját, sok gazdaság továbbra is esővíz ciszternákat használ az állatok itatására. Ahogy fejlődött a vízkezelési technológia, az emberek ismét az esővizet kezdték el használni otthonukban fő vízforrásként.
Az esővízgyűjtés problémái
A víz körforgásában van egy kritikus lépés, amelynek meg kell történnie a folyamat hatékonysága érdekében – a talajvíz újratöltése. Az úthálózatok, városok és a városi területek népességének növekedése miatt a víz fogyasztása nő, de a vízkészletek nem kerülnek feltöltésre. Az esővizet összegyűjtik és elvezetik a folyókba, majd az óceánba. Ahhoz, hogy a természetes földalatti vízvezetékeket újratöltsük, nagy mennyiségű víznek el kell jutnia a földbe és felszívódnia. És mivel ez nem történik meg, a vízkészletek kiszáradnak. A világ számos városában a talajvíz kimerülése 900-1500 láb mélyre süllyedt.
