Szépművészettől a divatig
A művészet világában minden mindennel összefügg. Nem csoda tehát, ha a divatfotósok és divattervezők néha visszanyúlnak abba a korba inspiráció gyanánt, amikor még nem lapozgathattak modern divatmagazinokat a hölgyek.
A világ rengeteget fejlődött az évszázadok során, ám megfigyelhető egy bizonyos ciklikusság, ahogy mindig ugyanazok a problémák térnek vissza, a társadalmat mindig ugyanazon témák foglalkoztatják, csak mindig egy kicsit másképp. A divat világában egyre népszerűbb módszer híres festők művei által inspirált divatfotókat készíteni – mindig megfűszerezve a fénykép alanyának személyiségével, illetve az aktualitás modern elemeivel. A történelem mindig ismétli önmagát – de beszéljenek inkább a képek!
Ha vetünk egy pillantást John Singer Sargent híres festményére, a Madame X-re, rögtön szembetűnik, hogy Virginie Amélie Avegno Gautreau akármelyik képes magazin divatanyagában megállta volna a helyét 1884-ben az örök klasszikus feketében. Ez Steven Meiselnek is feltűnt, és 1999-ben el is készítette a csodálatos festmény reprodukcióját Nicole Kidman főszereplésével. A színésznő pedig éppoly kifejezően sugározza a fotón a maga hideg eleganciáját, mint a madame több mint 100 évvel annak előtte.
Eugenio Recuenco spanyol divatfotós származásának köszönhetően egészen kicsi korától magába szívhatta Pablo Picasso művészetét. Miután ő maga is fogékonynak bizonyult az esztétikum és a művészi tevékenységek iránt, végül a fényképezés felé orientálódott, ám gyakran választ festményeket divatanyaga témájaként. Recuenco zseniálisan alkotja újra Picasso nem kevésbé remek alkotásait, hogy aztán mindig egyre csak többet és többet követeljünk belőle.
Andrew Wyeth semmit sem sejtett még abból, hogy munkája micsoda ötletet fog egyszer szolgáltatni, mikor megfestette Christina világa című festményét 1948-ban. A realista festményen megjelenő Christina egy paralízistől, és talán egyéb mozgásszervi betegségtől is szenvedő fiatal lány volt, akit Wyeth az ablakából látott „keresztülhaladni” a mezőn, miközben Christinának egész biztosan hatalmas fájdalmai lehettek. Carter Smith fotós csaknem 50 évvel a festmény készülte után, 1997-ben merített ihletet Wyeth Christinájából. Fotói kivételes divatanyagként jelentek meg a Vogue magazinban.
Julianne Moore sokoldalúságát bizonyítja az a pár darab, szinte tökéletesre sikerült divatfotó is, amelyet a színésznőről készített Peter Lindbergh fotós. Az egyik legkifejezőbb ezek közül a fotográfiák közül az Egon Schiele-ihlette darab, az Ülő nő felhúzott bal lábbal. Az osztrák festő 1917-ben készítette el festményét, amelyen a többi munkájához hasonlóan kissé görcsösen, kifacsart állapotban ülve ábrázolja alanyát. Ám Schiele munkái pont emiatt rengeteg érzelemmel, olykor fájdalommal telítettek, ami görcsös vonaglások formájában is megmutatkozhat. Peter Lindbergh remekül felismerte a festmény drámaiságát, Julianne Moore pedig – talán mondhatjuk, hogy – tündököl ennek a furcsa, kontúrrajzos aktnak a modern változatában.
Ám a divatmagazinok hasábjain más okból is találkozhatunk képzőművészeti alkotásokkal. Vincent van Gogh, a posztimpresszionizmusnak, és gyakorlatilag magának a festészetnek az egyik leghíresebb művésze egész kifutókat betöltő ruhamennyiségnek szolgáltatott alapot festményeivel. Természetesen ezek nem merülnek ki a színes nyomatos pólókban, igazán híres divatházak is merítettek inspirációt van Gogh munkásságából. Kate és Laura Mulleavy 2012-ben Rodarte nevű márkájukon keresztül álmodták a kifutókra a Napraforgók és a Csillagos éj című festményeket, amelyek ráadásul az 50-es évek divatjába kalauzolnak bennünket. Micsoda időutazás! 1988-ban egyébként már Yves Saint Laurent is Vincent íriszeit hívta életre kabátjain. Azóta pedig létre is jött a VanGoghFashion, amely direkt van Gogh-festmények mintáival ellátott bőr kiegészítőkre specializálódott.
Van Gogh mellett Gustav Klimt is a kifutók múzsája lett: 2011-ben Aquilano Rimondi használta fel inspiráció gyanánt Klimt munkásságát. Olyan híres képek elevenedtek meg a kifutón, mint a Nő aranyban, Adele Bloch-Bauer I. vagy a Csók, amelyek a szecesszió jegyében készültek és a festő legfontosabb darabjai közt tarthatók számon.
A képzőművészet nem egyenlő a múzeumok falán lógó több száz éves festményekkel. Ha viszünk egy kis fantáziát terveinkbe, könnyedén ötvözhetjük a régmúlt alkotásait a mai ízléssel, így válhat egy kubista festmény a lehető legaktuálisabbá. A szépművészet és a divat ráadásul kettő azok közül a nyelvek közül, amelyeket a világ minden országában beszélnek, miért ne vegyíthetnénk őket?
A képek forrásai: wicked-halo.com, modearte.com, moma.org, hipstersleek.com, dulciedulcie.com
