Szépségkutatás I.

Szerző:  |  0 hozzászólás
Ha tetszik, oszd meg! Share on FacebookTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on TumblrShare on LinkedInEmail this to someone

Mit jelent a szépség? Mitől vonzó egy bizonyos vonás? Felmerülő kérdéseimre az ókorban gyökerező szépségkutatás ad szakmai választ.

Pitagorasz definíciója szerint a szépség a helyes arányok meglétét jelenti. Ezt az elképzelést a XX. század harmadik harmadától kezdve élesen bírálták a témát kutató szociálpszichológusok, de abban mindannyian egyetértettek, hogy a szépség egyik alapvető tényezője a szimmetria. A vizsgálatok alapján a kedvezőbb megjelenésű nők és férfiak az idők során mindig is társadalmi előnyökhöz jutottak, abszolút más megítélés alá estek, mint kevésbé attraktív megjelenésű társaik. Sőt, utóbbiakat jelentősen befolyásolta az új ismerősről alkotott kép; csupán a vonzó megjelenés elegendő volt ahhoz, hogy plusz tulajdonságokkal ruházzák fel a maguknál szebbnek vélt embereket. Általában két típusról beszélhetünk. Jó gének és jó szülők. A jó gének csoportjába tartozók leginkább szépségükről híresek, életstílusokat pedig a rövidebb időtartamú párkapcsolatok és az irányítás, dominancia jellemzi. A jó szülők tartósabbra terveznek, megbízhatóbbak, szorgalmasak.

Az általános megfogalmazás is igazán érdekfeszítő, de a konkrét példák talán még jobban felkeltik a figyelmünket. És, ha már a konkrét példáknál tartunk, érdekelni kezd, hogy vajon szigorúan a szakmai meghatározások szerint, kívülről elemezve, megjelenésem melyik kategóriába tartozik?

Nézzünk néhány példát:

  • A nőket vonzóbbnak találják vörös ruhában a férfiak, mint más színű ruhában. A vörös színt elsősorban a felsőtesten viselve érzékelik, hiszen a nő arcát és felsőtestét pillantják meg először.
  • A hobbiállattal megjelenő nő vagy férfi tetszetősebbnek bizonyul, mint kevésbé állatbarát társaik. A jó szülő esetében az empátiakészséget, megbízhatóságot hangsúlyozza például egy saját kutya jelenléte. A jó gének csoportnál pedig az erőforrásokat és a dominanciát.
  • A randi vacsora utáni fizetéskor a férfiak szívesebben rendezik a számlát, ha egy csinos nővel fogyasztottak ételt. A nők pedig szívesebben fogadják a meghívást, ha egy vonzó férfi állja a költségeket.
  • A nők számára a mélyebb férfihang a vonzóbb, a férfiak számára a magasabb női hang. Ugyanakkor ezen adottságokkal rendelkezőkről úgy vélik, hűtlenebbek is párjukhoz. Érdekesség még, hogy a nők, a számukra közömbös férfit mélyebb, a számukra vonzóbb férfit viszont jóval magasabb hangon szólítják meg.
  • A női arcbőr természetes színe árulkodik a hölgyek egészségéről, belső lelkiállapotáról, termékenységéről is. A pirospozsgás arc például sokkal attraktívabbnak számít, viszont a vöröses szemfehérje már kevésbé vonzó.
  • Szőke vs. barna vita: a festett hajszín, tehát bármilyen árnyalat, amely a természetestől eltér, egyértelműen kiemeli viselőjét társai közül, illetőleg bizonyos természetes árnyalatok is feltűnőbbnek számítanak. Ezért látszólag a szőke hajszín érvényesül jobban. Viszont a férfiak esetében, ez ügyben gyakori a koncepcióváltás; a szőkét szeretik, majd a barnát veszik el”.

Összességében elmondható tehát, hogy embertársaink külső megjelenésének megítélésében részünkről elenyésző a tudatos döntés, sokkal inkább az evolúcióval és egyéb fejlődési folyamatokkal összefüggő magyarázatokat találunk. Mindamellett, hogy szubjektív, a szépség meghatározása változik az adott korszak társadalmi, gazdasági tényezőinek megfelelően és alakul még napjainkban is.

Forrás: Szépségkutatás.blog.hu

Fotó: Pinterest

Ha tetszik, oszd meg! Share on FacebookTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on TumblrShare on LinkedInEmail this to someone