Elfeledett szépségek – Hedy Lamarr
Időszámításunk előtt Kleopátra testesítette meg a szépséget, a női eszményképet. Ennek számtalan bizonyítéka maradt fenn a régi Egyiptomból. Mai korunk szépségei szintén “dokumentálva” vannak: hírcsatornák sokaságán jutnak el hozzánk irigykedésre okot adó képeik, filmjeik. De mi volt a kettő között eltelt több, mint kétezer évben? Természetesen akkor is voltak gyönyörű nők, de nem mindenkinek adatott meg az a hírnév, ami halhatatlanná tette volna őket. Akik azonban mégis azok maradtak, azokra érdemes emlékezni is.
Sorozatunk első szereplője egy száz évvel ezelőtt született osztrák hölgy, akit egy időben a világ legszebb asszonyaként is számon tartottak. A Hedwig Eva Maria Kiesler néven, Bécsben született lány jó családba érkezett 1913-ban, ahol a nagy lehetőségek kezdettől fogva biztosítottak voltak számára. Édesapja jómódú bécsi bankár volt, édesanyja pedig egy Budapestről elszármazott zsidó származású koncert-zongorista. Hedwig sosem járt iskolába, házi tanítók segítségével szerzett nem akármilyen műveltséget. Tízéves korára már négy nyelven beszélt, kiválóan zongorázott és táncolt. 16 évesen egy színiiskola növendéke lett, ahol csak egy évet kellett várnia a nagy kiugrásra, hiszen komoly szerepet kapott a Pénz az utcán című filmben. Húsz évesen játszott az Extase című hangosfilmben, amely világhírűvé tette. Ezt nem csak annak köszönhette, hogy egy rövid jelenetben meztelenül jelent meg, hanem annak is, hogy ő volt az első, akinek filmvásznon elsőként volt orgazmusa. Mondhatnánk, ez elég kétes hírnév, hiszen ma már elég egy valóság-show-ban ugyanezt tenni ahhoz, hogy valakiből ismert ember legyen. Csakhogy Hedwig nem egy üresfejű szépség volt. Még abban az évben – szülei kívánságára – feleségül ment egy fegyvergyároshoz. Talán éppen ez indította el műszaki karrierjét. Férjével részt vett nagy fegyverbemutatókon, vásárokon, ahol megismerkedett a fegyverek tervezésével és a korszerű haditechnikával. A német megszállás idején megszökött féltékeny, őt szinte fogva tartó férjétől; előbb Londonba, majd az USA-ba ment. A Normandie fedélzetén írta alá szerződését az MGM képviselőjével. Művészneve Hedy Lamarr lett. Eleinte inkább szépsége miatt kapta szerepeit, de ez elég is volt ahhoz, hogy követendő stílust hozzon létre. A nők miatta kezdték középen elválasztva hordani hajukat, s a ’30-as években neki köszönhetően lett divat a barna haj és a kalap. Kapkodtak utána a férfiak, így nem meglepő, ha élt is a váltogatás és a választás korlátlan lehetőségével. Számos kapcsolata mellett hatszor mondta ki a boldogító igent. Második férjével, Gene Markey-vel kötött házasságából született első gyermeke, James Lamarr Markey, míg harmadik férjével, John Lodertől kötött házasságából két gyermeke fogant: Denise és Anthony. Ám élete nem csak a gyönyörű hitves és az anyai szerepből állt. Első férje mellett szerzett komoly fegyver-, torpedó- és irányítástechnikai ismereteinek köszönhetően szomszédjával, George Antheil zongorista-zeneszerzővel torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést hozott létre. A találmányra 1942-ben kapták meg a szabadalmat “Titkos Kommunikációs Rendszer” névvel. Ennek lényege, hogy a ma frekvenciaugratásos adásmódnak nevezett módszer segítségével a torpedókat irányító rádiócsatornát megvédjék a felderítés és a zavarás ellen, amellyel biztosítható a tengeri célpontok ellen indított torpedók találati valószínűségének növelése. A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő a Sylvania Electronic Systems Division cég. 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először a blokádban részt vevő hajókon. Hedy közel 40 filmben szerepelt, ám mindeközben egy technikai zseni volt. Igaz, hogy találmánya a zongorista szomszéddal egy véletlen felfedezés volt, ám ez mit sem von le tehetségéből s annak a ténynek a jelentőségéből, hogy mindezzel feltalálták a rádió-távvezérlést, ami a wifi, vagy a bluetooth alapja is egyúttal. Munkásságáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation a technika úttörőjének járó kitüntetését. Az első női díjazottja lett szintén 1997-ben, a BULBIE Gnass Spirit of Achievement Bronze Awardnak, vagyis a feltalálói Oscar-díjnak. Sőt, Európában az ő tiszteletére tartják november 9-én, Hedy születésnapján a „Feltalálók napját”. Létrehozták továbbá a Hedy Lamarr-díjat is, amelyet a híradástechnika területén szerzett különleges teljesítményért adományoznak nőknek. Élete végén Floridában élt, ám otthonának mindig Ausztriát és Bécset tekintette. 2000. februárjában, 86 évesen halt meg. Utolsó kívánsága szerint hamvait fia, Anthony a bécsi erdőben szórta szét.
Rácz Rita
