Matyódesign: érték, hagyomány és divat kézzel hímezve

Szerző:  |  0 hozzászólás
Ha tetszik, oszd meg! Share on FacebookTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on TumblrShare on LinkedInEmail this to someone

Idén áprilisban lett 4 éves az a példaértékű vállalkozás, amely nem csak a magyar hagyományokat viszi tovább, hanem munkahelyeket is teremtett. Adott egy testvérpár, a szüleik által választott hagyományőrző falu, egy ügyes kezű, gyermekkori dada és sok-sok lelkesedés. Váczi Rozi és húga, Borbála (Bogyisz) szüleiknek köszönhetően a matyóföldi Tardon töltötték gyermekkoruk jó részét. Ez annak a három falunak az egyike, ahol valódi hagyománynak számít a matyó. Így közvetlen közelről tapasztalhatták meg a hímzés hagyományait. És bár 1984-ben visszaköltöztek Budapestre, a tardi házukat megtartották, s a testvérek (ők ketten és három fiútestvérük) minden tanítási szünetet a borsodi faluban töltöttek. Ennek köszönhetően a lányok pontosan tudták, kik azok az asszonyok, akik a mai napig őrzik a matyó népművészet hagyományait, akik ismerik és használják a tradicionális motívumokat. Rozi honvágya első gyermeke születése után visszacsalta egy nyárra a családot. A vállalkozás tulajdonképpen “véletlenül” jött létre. Rozi férje, a színész Nagy Ervin kapott először matyó mintás, kézzel hímzett, hófehér inget, ami a tardi Teri néni, a Váczi lányok gyerekkori dadája keze munkáját dicsérte. A születésnapi ajándéknak akkori sikere lett, hogy az adta az ötletet a Matyódesign létrehozására.  A koncepció lényege, hogy megőrizzék a népművészeti hagyományokat úgy, hogy közben mindennapi használatra alkalmas, divatos, sokak számára vonzó termékek készüljenek. A hagyományos minták modern színekkel, modern ruhadarabokra és kiegészítőkre kerülnek. Minden ruhadarab mögött többórás munka van, s ami a legfontosabb: mind kézzel készül. A vállalkozás másik megálmodója Erzsi néni, aki Magyarország legidősebb tájházát, a tardit is vezeti. Erzsi néni a lányok gyermekkori dadájának, Teri néninek a testvére (Gományok). Ők ketten a a matyódesign alappillérei, akik színesre hímezik a világot. Lelkesedésüket, szorgalmukat az is jellemzi, hogy a munkával csak akkor állnak le, ha temetésre kell menni, vagy amikor le kell szedni és elrakni a cseresznyét. S hogy mi számít matyónak? Nos, ennek szigorú szabályai vannak. A hagyományos mintában a piros, a sárga és a bordó szín dominál, ám az újraértelmezett darabokon mindent szabad. Minden évben kétszer találnak ki újabb színeket a kollekcióhoz. Bár a minta hagyományos, a színek a világtrendekhez igazodnak. Amikor Erzsi néni először meghallotta, hogy Roziék feketéből meg sötétkékből akarnak kihímeztetni egy rózsát, a szívéhez kapott. Ma már belejöttek a szokatlan színekbe, és szeretik is azokat. Mára már mindegy, melyik darabot ki hímzi, az eredmény mindig megbízható. Teri néni és Erzsi néni a mérvadó, előttük kell „vizsgáznia” annak, aki varrni szeretne. A próbavarrás után derül ki, mennyire van a kezében a matyó. Négy éve, amikor indultak, hat néni hímzett, ma már közel húsz hímző asszonyt foglalkoztatnak. Roziék igyekeznek mindent Tardon megoldani, mert hisznek abban, hogy csak így tudnak igazán jó társadalmi vállalkozást működtetni. A sablonáláshoz használt festéket titkos lelőhelyekről szerzik be. Összetevőinek receptje több száz éves. A mintákat Mezőkövesdről szerezték be egy nénitől, aki az egész életét végig hímezte. A legalább tízezer darabos gyűjteményből válogatnak minden évben. Rozi férje amellett, hogy teljes mértékben támogatja és képviseli felesége cégét, már a kezdeti marketingben is kivette részét: kollégájával, Pálmai Anna színésznővel arcukat adták a márkához. A reklámfotókon 2013-ban már Péterfy Bori énekesnő is megjelent, ami nem véletlen. Bori a Váczi lányok unokanővére, így születésük óta ismeri őket. Mindig is tudta, hogy unokahúgai nagy dolgot fognak  létrehozni az életben. Tevékenységüket 2012-ben Pro Bono díjjal is elismerték. Ezt olyan szociális vállalkozások nyerhetik el, amelyek saját erejükből eredeti, új üzleti modellt dolgoztak ki egy település vagy egy kistérség égető szociális problémáinak enyhítésére. Bár Rozi szerint valószínűleg a matyódesign egyike a ma hazánkban legsikeresebben működő társadalmi vállalkozásoknak, mégis még mindig inkább szerelem ez, mint a meggazdagodáshoz vezető út. Pláne, hogy két évvel ezelőtt hirtelen világméretű divattá váltak a magyaros hímzéssel ellátott ruhák. Roziék számára nem számítanak konkurenciának, hiszen mint mondta: a gép hímzés, a csúnya hímzés és a hozzánemértés nem divat a matyóban. Az ő termékeik egyediek, megismételhetetlenek, hiszen nincs két egyforma minta és nincs két egyforma öltés sem. Honlapjukon (matyodesign.hu) megtalálható a “Tervezd magad” rovat is, ahol a kiválasztott mintát a nekünk tetsző színvilággal meg is rendelhetjük, akár saját ruháinkra is.  Szép és követendő, ahogyan ezek az emberek ezért a nemes célért összefonódtak és jó hírét viszik egy több száz éves magyar hagyománynak. További sok sikert kívánunk nekik!

Rácz Rita

 matyodesign

matyo7

matyodesign_minta

matyolany

matyodesign1

matyo5

matyo3

matyonagyervin

matyo9

matyo8

Ha tetszik, oszd meg! Share on FacebookTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on TumblrShare on LinkedInEmail this to someone
Rácz Rita

Grafomán vagyok, amióta csak megtanultam írni. Hobbim és szenvedélyem az írás. Érdeklődésem sokrétű, így különböző stílusokban és témákban fogalmazom meg gondolataimat. Mint NŐT, érdekelnek a csajos dolgok. Emberként foglalkoztatnak hétköznapi kérdések. Anyaként a gyermekek ügyében is szívesen szót emelek. Hiszek a kimondott és az írott szó erejében. Ha írásaimat szívesen olvassák, jó úton járok.