Tuti tippek lekvárfőzéshez

Szerző:  |  0 hozzászólás
Ha tetszik, oszd meg! Share on FacebookTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on TumblrShare on LinkedInEmail this to someone

Végre itt a nyár: napsütés, roskadásig telt gyümölcskosarak, friss és illatos vitaminbombák az asztalon. Ám a mennyei ízeket nem kell nélkülöznünk a hidegebb hónapokban sem. Lekvárfőzésre fel!

A lekvárfőzésről első hallásra valószínűleg mindenkinek az az életkép ugrik be, amikor a gondoskodó, kedves nagymama szorgalmasan kavargatja a lekvárt a konyhában, míg az édesszájú unoka a közelben sündörög és pár szem potya gyümölcsre vágyakozik. Ám a lekvár nem csak a nagyiknak való! Tény, nekik aztán van gyakorlatuk a világ legfinomabb lekvárjának elkészítésében, ám most itt az idő, hogy mi is fakanalat ragadjuk és a barátnőinkkel birtokba vegyük a konyhát egy pár órára.

A lekvár elkészítése valójában egy rendkívül egyszerű folyamat, ráadásul nem is vesz igénybe több időt, mint amennyit mondjuk a fodrásznál elücsörgünk alkalomadtán. Csajos programnak egyenesen kiváló egy kis édes finomság készítése, de a magukat nem éppen konyhatündérnek valló férfiaknak is csak pár apró tanácsot kell betartaniuk.

Az első lépés a gyümölcs megvásárlása. Mivel ebben az esetben nagyobb mennyiségű gyümölcsre lesz szükség, lehetőleg friss idénygyümölcsöket vásároljunk. A nyár első szakaszában érdemes az eper, a meggy, a cseresznye vagy a ribizli közül választani, majd július-augusztus környékén elérkezik a sárgabarack, az őszibarack és a málna szezonja. De természetesen egész nyáron hozzájuthatunk isteni finom áfonyához vagy szilvához, illetve bátran próbálkozhatunk a szederlekvárral is.

A lekvár főzésének tudománya csupán annyiból áll, hogy a gyümölcsöt cukorral felfőzzük, amíg el nem érjük a kívánt állagot. De hogyan is álljunk neki?

Először is, készítsük elő az üvegeket, amelyekbe majd beletöltjük a lekvárt, tisztítsuk meg őket jó alaposan. Ezután keressünk/kérjünk kölcsön egy jó nagy lábast, lehetőleg olyat, aminek vastag az alja, hogy a massza ne égjen le olyan könnyen. A gyümölcsön kívül mindössze cukorra lesz szükség. Manapság kapható az üzletekben befőzőcukor, amely kifejezetten a befőzés-lekvárfőzés célját szolgálja, valamint úgy is elkészíthetjük a lekvárt, hogy az előírt cukormennyiséget vagy egy részét édesítőszerrel helyettesítjük, így cukorbetegek is bátran fogyaszthatják finom házi lekvárunkat. Néhány recept javasolhat még egy kevés vizet vagy egyéb fűszereket, hogy izgalmasabb legyen a végeredmény.

Ha minden hozzávaló és edény elő van készítve, és mi is felkötöttük a divatos köténykénket, kezdődhet is a főzőcskézés! Az alaposan megmosott gyümölcsöket szükség szerint meghámozzuk (ha leforrázzuk, nagyon könnyen le lehet húzni a héját), kimagozzuk, majd apró darabokra vágjuk, esetleg pépesítjük, végül beletesszük a lábasba és főzni kezdjük. Ha már egészen pépes az állaga, hozzáadjuk a cukrot, és addig főzzük a masszát, amíg kellően kocsonyás nem lesz.

Az egyik legfontosabb mozzanat a lekvár készítése alatt, hogy a masszát állandóan kevergessük! Ha ezt lelkiismeretesen elvégezzük és a massza nem ég le, akkor már nem igazán tudjuk elrontani. Legjobb eszköz ehhez egy lyukas közepű fakanál, amellyel az egyre sűrűsödő masszát is könnyedén át tudjuk keverni.

Miközben készül a lekvár, kóstoljuk meg időnként, hogy elég édes-e. A habot szedjük le a lekvár tetejéről, ami főzés közben keletkezik, ugyanis rontja a lekvárunk minőségét. Ha pedig egy kis levet is szedünk le, abból első osztályú szörpünk lesz.

Ha már elég ideig rotyogott a tűzön a lekvárunk és elég sűrű lett, nincs is más dolgunk hátra, mint hogy óvatosan megtöltsük az üvegeket. Először tegyünk egy merőkanál forró lekvárt minden kis üvegbe, hogy átvegye a hőt, ezután pedig töltsük őket színültig. Zárjuk le légmentesen az üvegeket! Legjobb a fém tető, amely alá akár celofánt is tehetünk. Ha lezártuk az üvegeket, állítsuk őket fejre 5-10 percre, így ellenőrizhetjük, hogy jól vannak-e lezárva, valamint vákuum képződik, hogy biztosan légmentes legyen a tárolás.

Utolsó mozzanatként dunsztoljuk be az üvegeket a kihűlésig! Ehhez nem kell mást tennünk, mint betakargatni az üvegeket vastag takarókkal. Várjuk meg türelmesen, míg kihűl a lekvár az üvegekben, és máris sorakozhat a munkánk gyümölcse a polcokon.

Természetesen, ha nem szeretnénk rögtön ipari mennyiséget főzni, kisebb mennyiségű gyümölcsből éppúgy készíthetünk pár üveg lekvárt saját fogyasztásra. Csak vigyázzunk, ugyanis a főzési folyamat végeztével a kóstolás után nehéz lesz abbahagyni a még forró lekvár nyalogatását…

kép forrása: spaghettiforever.wordpress.com

Ha tetszik, oszd meg! Share on FacebookTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on TumblrShare on LinkedInEmail this to someone